Szikes gyepek állapotfelmérése légi lézerszkenneléssel, vízminőség-védelem támogatása modern geomatematikai adatelemző módszerrel, valamint azobenzol-származékok korábbinál hatékonyabb és környezettudatosabb előállítása – e három témával kapcsolatos pályázatok benyújtói vehették át az idei Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat az Akadémia Székházában.

„A klímaváltozás hatásai, a már Európát is sújtó természeti katasztrófák arra figyelmeztetnek, hogy át kell alakítanunk a környezettel és annak védelmével kapcsolatos gondolkodásunkat. Ebben jelentős szerep hárul a Magyar Tudományos Akadémiára és annak kutatóira is” – mondta Török Ádám, az MTA főtitkára a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj ünnepélyes átadásán. Az akadémikus arra biztatta az idei díjazottakat, hogy ennek érdekében a tudományos munka mellett az ismeretterjesztésből is vegyék ki részüket.

A Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj Kuratóriuma, a környezetvédelmi világnaphoz kapcsolódva, két témakörben – élő környezettudomány, élettelen környezettudomány – ítélte oda az elismerést.

Az élő környezettudományok területén végzett munkájáért Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa vehette át a díjat a „Natura 2000 állapotfelmérés pannon szikes gyepekben légi lézerszkenneléssel” című pályamunkájáért. Ez a tanulmány első szerzős publikációként a Remote Sensing című nemzetközi folyóiratban jelent meg. A pályamunka a sziki gyepek LiDAR elnevezésű légi lézerszkenneléssel történő Natura 2000 állapotfelmérését mutatja be, amelyet Zlinszky Andrásvezetésével, nemzetközi együttműködésben végeztek.

A munka jelentőségét az adja, hogy nagy területekre olcsón elérhető adatforrás, a LiDAR légi lézerszkennelés önálló, egyéb adatforrásoktól független természetvédelmi alkalmazását alapozza meg. Ezenkívül az első példája annak, hogy egy földi, terepi mérésekre kidolgozott protokollt változtatás nélkül átültessenek távérzékelt adatokra. A gyepterületek nagy fajgazdagsága és térbeli változatossága miatt ezeket az élőhelyeket korábban alig vizsgálták távérzékeléssel. A kutatás folytatásaként várható, hogy a módszert kiterjesztik majd nádasok biodiverzitásának és ökoszisztéma-szolgáltatási potenciáljának nagy pontosságú térképezésére is.

Az élettelen környezettudomány témakörben két kutatónak ítélték oda a díjat. Hatvani István Gábor, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézet tudományos munkatársa a „Felszíni és felszín alatti vízminőség-védelem támogatása modern geomatematikai adatelemző módszerek segítségével” című pályamunkájáért kapta az elismerést. A tanulmányt megalapozó kutatási eredmények mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban is fontos környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági jelentőségűek. A kutató több ízben is felhívta a figyelmet a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer szükségességére, valamint a Zala folyót érő diffúz/pontszerű tápanyagterhelések kezelésére. Kiemelkedő a részvétele a tér- és időbeli mintavételezési gyakoriság becslési módszereinek fejlesztésében. Szakterülete vezető lapjaiban tette közzé számos hazai és határon túli felszíni és felszín alatti víztest tér- és időbeli mintavételezési gyakoriságának optimalizálását. Ezek az eredmények jelentős költségcsökkentést eredményezhetnek információveszteség nélkül.

Ugyancsak az élettelen környezettudományok területén folytatja kutatásait Ötvös Sándor Balázs az MTA-SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport tudományos munkatársa. A kutató a „Kiterjesztett kémiai paraméter terek alkalmazása anilinszármazékok oxidatív homokapcsolása során: aromás azovegyületek fenntartható áramlásos szintézise” című pályamunkájáért kapta meg az elismerést. Meghatározó közreműködésével az áramlásos kémia és új kémiai paraméterterek eljárásait vették alapul az aromás azovegyületek (ezen belül is az azobenzol-származékok) hatékony és környezettudatos előállítására. A tanulmányban leírt szintézismódszer nemcsak hatékonyabb, hanem környezettudatosabb is, mint a korábbi eljárások. Olcsó, újra felhasználható és biztonságos katalizátort használ, továbbá szelektív, atomhatékony szintézist tesz lehetővé melléktermékek képződése nélkül. Ezáltal minimalizálhatók a terméktisztítási lépések és a hulladék képződése. Az azobenzol-módosított anyagok a jövőben nagyon fontosak lehetnek a napenergia-tárolás területén.

A Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat 2010-ben alapította a Magyar Tudományos Akadémia a hagyatékának egy részét az intézménynek felajánló dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála végakaratának megfelelően. Az elismerésben minden esztendőben három 35 év alatti kutató részesül. A díj célja, hogy a tudomány eszközeivel segítse elő a helyi és a globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, a környezetbarát technológiák kifejlesztését és alkalmazását.