Az Atlanti-óceán áramlási rendszere és az európai csapadék közötti összefüggésekre mutattak rá a CSFK kutatói a cseppkövek alapján

Egy most megjelent tanulmányban (https://doi.org/10.1016/j.quaint.2020.10.061) Demény Attila akadémikus és munkatársai 17 olyan, Európa különböző területeiről származó, cseppkőből mért geokémiai adatsort (rekordot) hasonlítottak össze, amelyekről a korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a képződésükkor fennálló hidrológiai viszonyokat tükrözik. A munka az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (FGI), valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak együttműködésével folytatott projekten belül zajlott, a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programjának finanszírozásában. Emellett az adatok értelmezésében társszerzőként részt vett Prof. Dr. Silvia Frisia is, aki az ausztrál Newcastle University kutatójaként az MTA meghívására érkezett az FGI-be, vendégkutatói minőségben.

A paleohidrológiai körülmények a csapadék mennyiségétől az évszakos eloszláson át a csapadék forrásrégiójának változásáig terjedtek, de mindegyik rekordban közös volt, hogy azok a hidrológiai állapotokat tükrözik. A rekordok a cseppkő karbonátjában levő stabilis szén- és oxigénizotópok arányai (13C/12C és 18O/16O) mellett a laminák (a karbonát kirakódása során létrejövő rétegecskék) vastagságának és a csapadékjelző elemek (Mg, Sr) koncentrációjának adatait tartalmazták.

Az európai és a mediterrán térségből származó cseppkőadatokat a Béke-barlang Nagy-tufa képződményéből vett fúrómag adataival összehasonlítva szisztematikus térbeli mintázat rajzolódik ki, ami nagyon hasonlít az európai pollenadatbázisból kirajzolódó, valamint a klímamodellekből kapott csapadékeloszlási képhez is. Ezen eredmények többszörös bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a precízen korolt és legalább évtizedes időfelbontásnak megfelelő részletességgel elemzett cseppkőrekordok együtt jelzik a csapadék tér- és időbeli eloszlásának változását az évszázados időskálán.

A cseppkőrekordok változását meghatározó tényezők kimutatására a kutatók az adatsorokat többváltozós statisztikai elemzésnek vetették alá. Főkomponens-analízissel (PCA) olyan főkomponens-idősorokat (PC) határoztak meg, amelyek az összes vizsgált rekord közös változásait leírják. Ezek közül a rekordok közös varianciáját leginkább magyarázó két PC-idősort az Atlanti-óceán tengerfelszín-hőmérsékleti (SST) adatbázisaival – mint potenciális független magyarázó tényezővel – korreláltatták, amelynek eredményeként szisztematikus kép tárult a szemük elé. Míg a cseppkövek közös varianciáját leginkább magyarázó PC-idősor a […]

COST ElectroNet Meeting, Sopron, 2019. szeptember 23-25.

2019. szeptember 23-25 között, a soproni Geodéziai és Geofizikai Intézetben  került megrendezésre a “COST Action CA15211, Atmospheric Electricity Network: coupling with the Earth System, climate and biological systems (ELECTRONET)” idei találkozója. Az összejövetelen 22 országból (Bulgária, Ciprus, Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Ukrajna) mintegy 80 kutató vett részt. A légköri elektromosság különböző tématerületeinek megfelelően a COST Akció kezdetekor (2016) öt munkacsoport (WG) alakult: WG1-koordinált európai mérési hálózat létrehozása különböző légelektromos paraméterekre: potenciálgradiens, Schumann rezonancia, természetes radionuklidok, légköri ionok, ionoszféra/magnetoszféra állapot jellemzői; WG2-természetes radionuklidok/ ionoszféra, mint a természeti kockázatok (pld. földrengés, légszennyezés, stb.) indikátorai; WG3-éghajlati vonatkozások; WG4-biológiai vonatkozások; WG5-műszerfejlesztés). A hálózatépítés és az évenkénti összejövetelek célja, hogy a légköri elektromosság különböző aspektusaival foglakozó kutatókat összehozza, az interdiszciplinális kutatási területeket összehangolja, megismerje/átvegye a „know how”-t és megalapozza a jövőbeni együttműködéseket. A GGI légköri elektromossággal foglalkozó munkatársainak a kutatási területe szervesen kapcsolódik több munkacsoport témájához, aktívan részt vesznek azok munkájában. A soproni rendezvénynek méltó és korszerű otthont adott a GGI felújított épülete. Sopron varázsa, a szakavatott borkóstolóval egybekötött baráti vacsora a Gambrinus-étterem különtermeiben mind-mind hozzájárultak a soproni COST-rendezvény sikeréhez emlékezetessé tételéhez, ahogy az a résztvevők visszajelzései alapján elmondható.