Az eddigi hagyományokat követve a Csillagászati Intézet ismét meghirdeti
a demonstrátori pályázatát három témakörben:
(1) klasszikus észlelés-adatfeldolgozás (Letöltés)
(2) numerikus számítások (Letöltés)
(3) mérnöki feladatok (Letöltés)
Jelentkezési határidő: 2023. szeptember 21.
További részletek a mellékelt kiírásokban.
A felhívás szabadon terjeszthető.
Várjuk a jelentkezéseket!
Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia
A Balkán-félszigeten jelenleg csak néhány, már eltűnőfélben levő apró gleccser található. Azonban az egykori jégárak által létrehozott felszínformák és a lerakott glaciális üledékek tanúsága szerint korábban nagy kiterjedésű jégsapkák és völgyi gleccserek terpeszkedtek a 2000 m-es magasságot meghaladó hegységek területén. Napjaink kutatásai során a legnagyobb kihívást az egykori eljegesedések idejének meghatározása, valamint a kialakulásukhoz és visszahúzódásukhoz vezető klimatikus feltételek rekonstruálása jelenti.
A CSFK Földtani és Geokémiai Intézetében, egy Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia által vezetett, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott kutatás (FK 124807) a Balkán-félsziget több magashegységében vizsgálja az eljegesedésekhez köthető felszínformákat. Egy frissen megjelent tanulmányban .
A kutatás során végzett térképezés és gleccser-rekonstrukció eredményeként elmondható, hogy a kutatási területen rekonstruált legnagyobb gleccserek területe elérte a 45 km2-t és maximális vastagsága 260 m körüli lehetett. A helyben keletkező kozmogén 10Be izotópos kitettségi kor meghatározás alapján e jégárak az utolsó glaciális maximum során, ~24-20 ezer évvel ezelőtt jöhettek létre, és gyors visszahúzódásuk ~19 ezer éve kezdődött. A rekonstruált gleccserek segítségével az egykori hőmérséklet és csapadékviszonyok modellezhetők. E glacio-klimatológiai modellezés azt sugallja, hogy az utolsó eljegesedési maximum idején a Balkán-félsziget központi részén a mainál 20-40%-kal több csapadékra és 10-12 °C-kal hűvösebb évi átlaghőmérsékletre volt szükség.
Ruszkiczay-Rüdiger, Z., Temovski, M., Kern, Z., Madarász, B., Milevski, I., Lachner, J., & Steier, P. 2022. Late Pleistocene glacial advances, equilibrium-line altitude […]
Az eddigi – nagyon sikeresnek mondaható – hagyományokat követve
a Csillagászati Intézet ismét meghirdeti a demonstrátori pályázatát
három témakörben:
(1) klasszikus észlelés-adatfeldolgozás (Letöltés)
(2) numerikus számítások (Letöltés)
(3) mérnöki feladatok (Letöltés)
Jelentkezési határidő: 2022. szeptember 25. éjfél.
Részletek a mellékelt kiírásokban.
A felhívás szabadon terjeszthető.
Várjuk a jelentkezéseket!
📄 Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat értékrendje és stratégiai célrendszere
Az eddigi – nagyon sikeresnek mondaható – hagyományokat követve
a Csillagászati Intézet ismét meghirdeti a demonstrátori pályázatát
három témakörben:
klasszikus észlelés-adatfeldolgozás (Letöltés)
numerikus számítások (Letöltés)
mérnöki feladatok (Letöltés)
Részletek a mellékelt kiírásokban.
A felhívás szabadon terjeszthető.
Várjuk a jelentkezéseket!
Egy most megjelent tanulmányban (https://doi.org/10.1016/j.quaint.2020.10.061) Demény Attila akadémikus és munkatársai 17 olyan, Európa különböző területeiről származó, cseppkőből mért geokémiai adatsort (rekordot) hasonlítottak össze, amelyekről a korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a képződésükkor fennálló hidrológiai viszonyokat tükrözik. A munka az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (FGI), valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak együttműködésével folytatott projekten belül zajlott, a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programjának finanszírozásában. Emellett az adatok értelmezésében társszerzőként részt vett Prof. Dr. Silvia Frisia is, aki az ausztrál Newcastle University kutatójaként az MTA meghívására érkezett az FGI-be, vendégkutatói minőségben.
A paleohidrológiai körülmények a csapadék mennyiségétől az évszakos eloszláson át a csapadék forrásrégiójának változásáig terjedtek, de mindegyik rekordban közös volt, hogy azok a hidrológiai állapotokat tükrözik. A rekordok a cseppkő karbonátjában levő stabilis szén- és oxigénizotópok arányai (13C/12C és 18O/16O) mellett a laminák (a karbonát kirakódása során létrejövő rétegecskék) vastagságának és a csapadékjelző elemek (Mg, Sr) koncentrációjának adatait tartalmazták.
Az európai és a mediterrán térségből származó cseppkőadatokat a Béke-barlang Nagy-tufa képződményéből vett fúrómag adataival összehasonlítva szisztematikus térbeli mintázat rajzolódik ki, ami nagyon hasonlít az európai pollenadatbázisból kirajzolódó, valamint a klímamodellekből kapott csapadékeloszlási képhez is. Ezen eredmények többszörös bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a precízen korolt és legalább évtizedes időfelbontásnak megfelelő részletességgel elemzett cseppkőrekordok együtt jelzik a csapadék tér- és időbeli eloszlásának változását az évszázados időskálán.
A cseppkőrekordok változását meghatározó tényezők kimutatására a kutatók az adatsorokat többváltozós statisztikai elemzésnek vetették alá. Főkomponens-analízissel (PCA) olyan főkomponens-idősorokat (PC) határoztak meg, amelyek az összes vizsgált rekord közös változásait leírják. Ezek közül a rekordok közös varianciáját leginkább magyarázó két PC-idősort az Atlanti-óceán tengerfelszín-hőmérsékleti (SST) adatbázisaival – mint potenciális független magyarázó tényezővel – korreláltatták, amelynek eredményeként szisztematikus kép tárult a szemük elé. Míg a cseppkövek közös varianciáját leginkább magyarázó PC-idősor a […]
2019. szeptember 23-25 között, a soproni Geodéziai és Geofizikai Intézetben került megrendezésre a “COST Action CA15211, Atmospheric Electricity Network: coupling with the Earth System, climate and biological systems (ELECTRONET)” idei találkozója. Az összejövetelen 22 országból (Bulgária, Ciprus, Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Ukrajna) mintegy 80 kutató vett részt. A légköri elektromosság különböző tématerületeinek megfelelően a COST Akció kezdetekor (2016) öt munkacsoport (WG) alakult: WG1-koordinált európai mérési hálózat létrehozása különböző légelektromos paraméterekre: potenciálgradiens, Schumann rezonancia, természetes radionuklidok, légköri ionok, ionoszféra/magnetoszféra állapot jellemzői; WG2-természetes radionuklidok/ ionoszféra, mint a természeti kockázatok (pld. földrengés, légszennyezés, stb.) indikátorai; WG3-éghajlati vonatkozások; WG4-biológiai vonatkozások; WG5-műszerfejlesztés). A hálózatépítés és az évenkénti összejövetelek célja, hogy a légköri elektromosság különböző aspektusaival foglakozó kutatókat összehozza, az interdiszciplinális kutatási területeket összehangolja, megismerje/átvegye a „know how”-t és megalapozza a jövőbeni együttműködéseket. A GGI légköri elektromossággal foglalkozó munkatársainak a kutatási területe szervesen kapcsolódik több munkacsoport témájához, aktívan részt vesznek azok munkájában. A soproni rendezvénynek méltó és korszerű otthont adott a GGI felújított épülete. Sopron varázsa, a szakavatott borkóstolóval egybekötött baráti vacsora a Gambrinus-étterem különtermeiben mind-mind hozzájárultak a soproni COST-rendezvény sikeréhez emlékezetessé tételéhez, ahogy az a résztvevők visszajelzései alapján elmondható.
Gallery