Earle Williams professzor, a MIT kutatója, aki 2014/2015-ben vendégprofesszorként három hónapot töltött az MTA CSFK GGI-ben, 2018-ban ismét intézetünkbe látogatott. November 14-21 között egy intenzív workshop keretében a következő közös projektek és aktuális témák kerültek napirendre:

Globális zivatartevékenység rekonstrukciója Schumann-rezonancia inverzió révén, a MIT-ben és a GGI-ben kifejlesztett inverziós eljárás összehasonlítása (közös cikk benyújtva)
A Schumann-rezonancia magnetoszférikus eredetű intenzitás-változása
Az 1997/1998-as és 2015/2016-os szuper El Nino események globális zivatar-tevékenységre gyakorolt hatásának vizsgálata Schumann-rezonanciákkal
Zivataros napok száma, mint klímaparaméter; adatbázis létrehozása archív, kb. 100 évre visszanyúló megfigyelések alapján
Földrengés-előrejelzés lehetősége légköri elektromos és ionoszférikus paraméterek segítségével
Évtizedes légköri elektromos térmérések korrekciója a mérőhelyen található épületek és növekvő fák árnyékoló hatására (TDK-MSc dolgozat)
Whistlereket keltő villámok azonosítása, lokalizációja (PhD dolgozat)
Ionoszférikus abszorbció vizsgálata ionogramok fmin értékei alapján napviharok során

A workshop résztvevői balról jobbra: Koronczay Dávid, Prácser Ernö, Bozóki Tamás, Barta Veronika, Buzás Attila, Szabóné-André Karolina, Sátori Gabriella, Earle Williams, Bór József

Erre a kérdésre kereste a választ az MTA CSFK GGI három soproni kutatója, Benedek Judit, Kalmár János és Papp Gábor. Korábbi eredményeikre alapozva, amelyeket a digitális terep- és 3D litoszféra modellek nehézségi erőtér szimulációkban történő felhasználásával kapcsolatos kutatásaikban (lásd a hivatkozásokat a cikk végén) értek el, megvizsgálták az adatokban előforduló szisztematikus és véletlenszerű magassági hibák terjedését az erre alkalmas térfogatelemek alkalmazásával analitikusan meghatározható erőtér paraméterekre.

Eredményeiket a geodézia legnagyobb presztízsű tudományos folyóiratában, a Journal of Geodesy-ben publikálták. Október végén megjelent cikkükben megállapították, hogy a mégoly nagy felbontású modellek esetén is, mint az SRTM30 (30 m horizontális felbontású) globális felszín-, vagy a Magyarország domborzatát digitálisan leíró DDM10 illetve DDM30 (10 m ill. 30 m horizontális felbontású) domborzat modellek, a hibák méter nagyságrendűek, amik miatt ezek statisztikailag a valóságnak csak egyetlen, hibákkal terhelt realizációjának tekinthetők. Mivel az ilyen nagyfelbontású, vagyis sok térfogatelemet tartalmazó modellek gravitációs hatásának analitikus meghatározása a számítási pontok számának függvényében heteket, hónapokat, sőt globális szimulációkban éveket is igénybe vesz, a szakemberek két algoritmust dolgoztak ki a térfogatelem-szám hatékony csökkentésére. Egyet az egyenközű, egy másikat pedig a szabálytalan helyzeti eloszlású adatokra. Mindkettő eljárás L2 normás lokális síkfelület-illesztésen alapul és dinamikusan alkalmazkodik a bemenő adatok által leírt felület változékonyságához annak hibáit is figyelembe véve. Végeredményben egy új, az eredeti ponthalmaz által definiált felület, változó méretű háromszög lefedéssel közelített, a magassági hibák tekintetében statisztikailag egyenértékű változata áll elő, amelyekből egyszerűen előállíthatók a gravitációs szimulációhoz szükséges poliéder térfogatelemek. A publikációban bemutatásra került, hogy akár 90%-os csökkenés is elérhető, aminek ugyanekkora mértékű redukáló hatása van a számítási időre, miközben a számított erőtér paraméterek megbízhatósága azonos marad az eredeti adatokból meghatározható paraméterek megbízhatóságával.
A soproni kutatók által elért eredmény bizonyosan segíti majd nemcsak a Föld, de a Naprendszert alkotó égitestek gravitációs […]

A kétévente megrendezésre kerülő Geomatika Szeminárium 10. jubileumi rendezvényére november 10-11-én került sor az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben. A nagy hagyományokkal rendelkező tudományos találkozóra több mint 60 résztvevő érkezett az ország különböző intézményeiből.

Balról jobbra: Wesztergom Viktor, az MTA CSFK GGI igazgatója és Kiss László, az MTA CSFK főigazgató-helyettese

A rendezvény Kiss László főigazgató-helyettes úr köszöntő szavaival vette kezdetét. A megnyitót követően a kétnapos rendezvényen 4 szekcióban 26 előadás hangzott el nehézségi erőtér, fotogrammetria, térinformatika és távérzékelés, geodinamika, helymeghatározás és GNSS alkalmazások témakörökben.

Érdeklődő hallgatóság a szemináriumon

Szarka László, az MTA CSFK főigazgatója üdvözli a szeminárium résztvevőit a baráti vacsorán
 

A szakmai találkozón a szóbeli előadások mellett 21 poszter előadás is helyet kapott a feljebb említett témakörökben elért kutatási eredmények bemutatására.

Poszterbemutató a X. Geomatika Szemináriumon
A részletes program, az előadások és poszterek címlistája megtekinthető itt.

Papp Gábor, az MTA CSFK GGI főmunkatársa megköszöni a szervezők és a résztvevők lelkes, eredményes munkáját

A jubileumi rendezvényről, a korábbi szemináriumokon szerzett tapasztalatairól, jövőbeli tervekről Papp Gábort (MTA CSFK GGI, főmunkatárs), a rendezvény egyik szervezőjét kérdeztem. A tudományos kutatóval készült interjú olvasható alább.

– Kedves Gábor! Ön mindegyik Geomatika Szemináriumon részt vett. A múlt héten eredményesen lezajlott jubileumi rendezvényen találkozott-e olyan résztvevőkkel, akik szintén minden eddigi szemináriumon jelen voltak? Az eseménydús két nap milyen hangulatban telt el az Ön – egyik főszervező – számára, és összességében sikeresnek ítéli-e a szakmai találkozót?

– Mivel a Geomatika Szeminárium majdnem két évtizedes múltra tekint vissza, tapasztalható, hogy az arcok, ha lassan is, de cserélődnek. Természetesen vannak szép számmal a kezdetektől fogva velünk „szemináriumozó” kollégák és vannak olyanok is, akik már nyugdíjba vonultak, ezért nem találkoztunk most velük. Örvendetes azonban, hogy határozottan növekszik a résztvevő fiatalok száma. Nem csak hallgatóként, de előadóként is. Mi magunk is teszünk a tehetséges […]

A világ számos nagyvárosában megrendezett Falling Walls Lab  kezdeményezéshez a Magyar Tudományos Akadémia is csatlakozott idén. A magyarországi esemény házigazdája az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet volt.

Kiss László (MTA CSFK Csillagászati Intézet) megnyitja az eseményt és ismerteti a programot
A „Falling Walls” Konferenciát minden évben november 9-én, a Berlini Fal lebontásának évfordulóján rendezik meg a német fővárosban. A fiatal innovátorok (35 év alatti kutatók, PhD és egyetemi hallgatók, vállalkozók) versenyére Falling Walls Lab címmel a konferencia előtti napon kerül sor. Pályázatot bármely szakterület művelője benyújthat, a szervezők a „Melyik a következő fal, amelyet le kell bontani?” kérdésre várják a válaszokat. A legjobbak szereplési lehetőséget kapnak a németországi konferencián.

A rendezvény közönsége
Az előválogatón a fiatal innovátoroknak három percben közérthetően kellett ismertetniük ötleteiket az ötfős zsűri és a közönség előtt. 2015. szeptember 10-én 14 versenyző mérte össze tudását Sopronban, közülük három fő vehet részt a berlini „Falling Walls Lab”-on.

Szarka László zsűrielnök ismerteti az eredményt
Az eredményt Szarka László akadémikus ismertette. A nyertesek:

Nyertes pályázók (balról jobbra): 2. helyezett: Bakos Mária (MTA Természettudományi Kutatóközpont, Budapest), 1. helyezett: Feiszthuber Helga (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest), 3. helyezett: Saraf Saurabh (WaterHubs, Budapest)
1. Feiszthuber Helga, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest

Innováció a bőrrák-diagnosztikában – Innovation in Skin Cancer Diagnosis
Producing devices that allow even untrained clinicians to perform skin cancer differential
diagnosis.

2. Bakos Mária, MTA Természettudományi Kutatóközpont, Budapest

Fém nélküli katalitikus hidrogénezés – Metal-free catalytic hydrogenation
Going into ”frustrated green”: new innovation to replace metals in hydrogenation technology

3. Saraf Saurabh, WaterHubs, Budapest

Nyomornegyedek viszonyaira tervezett metabolikus infrastruktúra – Metabolic Slum
Infrastructure
WaterHubs is a modular water & sanitary infrastructure solution for high density urban
slums.

„A gravitációs árapály javítás területfüggésének vizsgálata a Pannon medencében a nagy pontosságú terepi gravimetriai mérések követelményei szerint” című OTKA kutatási program keretében létrehozott, 3 pontból álló Soproni Gravimetriai Alapvonal tengerszint felett legalacsonyabban (152 m) fekvő pontja a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház belsejében, az itt található ún. lajtamészkő formáció kialakulását, a miocén kor flóráját és faunáját bemutató kiállítási területen létesült.
Itt már 2004-ben, szintén OTKA támogatással és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (jelenlegi nevén Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) szakembereinek segédletével alakított ki az MTA GGKI egy alappontot, amelyet a Kőfejtő gravimetriai felmérésében használtak. Az objektum 2 évvel ezelőtt megkezdett rekonstrukciója miatt azonban új pontot kellett létrehozni, amelynek a költségeit a Soproni Önkormányzat a közel 2 milliárd forintos beruházásból finanszírozta. A további két pont részben OTKA részben MTA CSFK támogatással készült el a Sopronbánfalvi Geodinamikai Obszervatóriumban (253 m) illetve a Muckon, a Soproni hegység legmagasabban (522 m) fekvő részén. Mivel a ±(1-2) µGal (1 µGal = 10-8 m/s2) pontossággal mérő ballisztikus graviméterek csak környezeti hatásoktól (szél, szélsőséges hőmérsékleti ingadozások) védetten működtethetők, egy kis fa mérőkamrát kellett emelni a mucki pont fölé.

A VÚGTK FG5X abszolút gravimétere mérés közben a Sopronbánfalvi Geodinamikai Obszervatórium gravitációs alappontján

A Muckon létesített gravitációs alappontot védő faház
A kőfejtőbeli pontot is hasonló panel-rendszerű építménnyel látták el a mérések idejére, amelyhez az anyagi erőforrásokat az MTA CSFK Főigazgatói Kerete biztosította a soproni kutatóknak.

A gravitációs alappontot a mérés ideje alatt védő faház a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban a berendezés alatt álló geológiai kiállítási területen

Jakub Kostelecky (VÚGTK) az FG5X abszolút graviméter lézer interferométerének sugármenetét igazítja a fertőrákosi alapponton
Sajnos a gravimetria területén dolgozó magyar szakemberek, illetve az érintett intézmények a pályázati erőfeszítéseik ellenére sem rendelkeznek abszolút graviméterrel, így a cseh Geodéziai, Topográfiai és Kartográfiai Kutatóintézet (VÚGTK – Výzkumný ústav geodetický, topografický […]

2015. május 7-9. között Sopronban került sor a Magyar Űrkutatási Fórum 2015 (XXIX. Ionoszféra- Magnetoszférafizikai Szeminárium) konferenciára. A rendezvény házigazdája az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet volt.

A rendezvény a több évtizedes hagyományok alapján a magyar űrkutatás széles fóruma. Lehetőséget biztosít az űrfizika, napfizika, geofizika, légkörfizika, űrgeodézia, planetológia és az űrkutatáshoz kapcsolódó más tudományterületeken, műszaki fejlesztésekben elért hazai eredmények bemutatására, megvitatására.
A Magyar Űrkutatási Fórumot Török Ádám, az MTA főtitkára nyitotta meg. Azt követően, Ábrahám Péter, MTA CSFK főigazgató és Bacsárdi László, MANT főtitkár köszöntő beszédei hangzottak el.

Wesztergom Viktor, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet igazgatójának üdvözlő szavai után a konferenciát Szarka László, az MTA Titkárság Kutatóintézeti Főosztály vezetőjének előadása nyitotta meg. Az előadás címében Madách Imre, Az ember tragédiája c. drámai költeményének egyik mély gondolatával találkozott a hallgatóság.

Szarka László főosztályvezető előadása
 

Török Ádám főtitkárt Magyarország ESA-csatlakozásáról kérdeztem, illetve arról, hogy mik a Magyar Tudományos Akadémia tervei a magyar űrkutatás támogatását illetően.

P.T.: Egy közgazdaságtannal foglalkozó szakembernek mi a véleménye a magyar űrkutatásról, illetve Magyarország ESA-hoz való csatlakozásáról?

T.Á.: Én nem ismerem a magyar űrkutatás részleteit, azt tudom, hogy egy, a világban nagyon komolyan megbecsült iparágnak van néhány komoly kapacitása Magyarországon. Nyilván ez önmagában is értékes, mert nagyon jelentős hozzáadott szolgáltatást – ezt úgy hívják a közgazdászok, hogy hozzáadott értékkel bíró terméket – tud exportálni. Mert végül is ez export. Még fontosabbak azt hiszem, a terület továbbgyűrűző hatásai: hogy kinevel egy szakembergárdát, hogy nagyon igényes és versenyképes telephelyeket hoz létre. Olyan ez, mint amikor egy kavicsot dobunk a vízbe, hullámok keletkeznek a víz felületén, egyre nagyobb koncentrikus köröket gerjeszt maga körül – ilyen hullámokat tud gerjeszteni ez a terület is.

P.T.: Az Ön kutatási területe kapcsolódik-e, vagy kapcsolódott-e valamikor – esetleg projekt révén – az űrkutatáshoz?

T.Á.: Kutatás-fejlesztési politika, […]

A Magyar Asztronautikai Társaság és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutató­központ Geodéziai és Geofizikai Intézet közös kezdeményezésére, a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar társszervezésével 2015. május 7-9. között Sopronban kerül sor a Magyar Űrkutatási Fórum 2015 konferenciára. A rendezvény támogatója a SES Astra, a világ vezető műholdas távközlési vállalata.

Új név, megújuló és kibővített tartalom, a hagyományok megtartása – ezekkel a szavakkal lehet a legtalálóbban jellemezni a Magyar Űrkutatási Fórum 2015 konferenciát. A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) és a Geodéziai és Geofizikai Intézet (GGI) közös kezdeményezésére a legrégibb hagyományokkal rendelkező hazai űrkutatási szakmai rendezvény új nevet visel. Az Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szemináriumok 1972-ben éppen Sopronban kezdődött sorozatában ez már a 29. alkalom. A név és a tartalom megújításának célja, hogy minél szélesebb körű bemutatkozási lehetőséget teremtsünk a magyar űrkutatás és az űripar szereplői számára, továbbá az egyetemisták, doktoranduszok kutatómunkába való bevonása. Magyarország ebben az évben válik az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává. A fórum hozzájárul a meglevő szakmai kapcsolatok erősítéséhez, új együttműködések kialakításához, az ESA-tagsággal összefüggő feladatok támogatásához, és elősegítheti az eredményes pályázati tevékenységet.

A rendezvény helyszíne a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet (9400 Sopron Csatkai Endre u. 6-8.).
A Magyar Űrkutatási Fórumot Török Ádám, az MTA főtitkára nyitja meg. A plenáris előadások többek közt az űrfizika, napfizika, geofizika, légkörfizika, űrgeodézia, űrcsillagászat, planetológia témáit érintik. Alkalom nyílik az űrkutatáshoz, űrtevékenységhez kapcsolódó más tudományterületeken, műszaki fejlesztésekben elért hazai eredmények bemutatására, megvitatására is. A szóbeli előadások mellett a résztvevők több mint 20 poszterrel készülnek. A tudományos program részleteiről a Magyar Űrkutatási Fórum 2015 honlapján (urforum.ggki.hu) tájékozód­hatnak. (tovább…)

Az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet az ESA PECS program – Plan for European Cooperating States – keretében pályázatot adott be.
Az ESA Pályázatértékelő Bizottsága (ESA Tender Evaluation Board) jóváhagyta a GGI „Integrated Sentinel-1 PSI and GNSS technical facilities and procedures for determination of 3D surface deformations caused by environmental processes” című projektjavaslatának támogatását.

Az európai Copernicus program keretében az első Sentinel műhold a Föld felszínének minden eddiginél pontosabb megfigyelését és feltérképezését végzi, ill. az eddigi rendszereknél jóval gyorsabban továbbítja az adatokat a Földre.
A Sentinel–1 a Föld-megfigyelési program hat tervezett szakasza közül az első. A már felbocsátott Sentinel–1A, valamint a későbbiekben pályára állítandó Sentinel–1B, a térképezésben is használt szintetikus apertúrájú radarok segítségével éjjel-nappal képanyagot szolgáltatnak majd a bolygónkról.
A Sentinel–1A figyelemmel kíséri a tengeri jégzónák és az északi sarkvidék változásait, a tengeri környezetet az olajszivárgások felderítése és a hajók helyzetének meghatározása érdekében, de feladata az időjárás-figyelés, a földfelszín – ennek részeként az erdők, vizek és talajok változásának, a fenntartható mezőgazdaság feltételeinek – feltérképezése, a földfelszín mozgásaival kapcsolatos veszélyhelyzetek előrejelzése.
A műholdról érkező adatok jelentős előrelépést tesznek lehetővé a tengerhajózás biztonságának növelésében, az éghajlatváltozás figyelemmel kísérésében, valamint a veszély- és válsághelyzetek kezelésében.
Az elnyert pályázat kutatási előzményeiről egy korábbi, az MTA CSFK GGI honlapján közzétett ismertetőben számoltak be a kutatók. A rendszer adatszolgáltatása még nem teljes körű, de 2014.10.03. óta használható felvételek tölthetők le az ESA honlapjáról. A Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium területéről készült első felvételen a kísérleti integrált geodinamikai alappont is jól azonosítható.

Az ESA projekthez a téma iránt érdeklődő végzős MSc szakos hallgatók és fiatal kutatók csatlakozását várják. Érdeklődni és jelentkezni Dr. Wesztergom Viktor intézetigazgatónál lehet, a wv@ggki.hu e-mail címen.