CSFK

Új kutatás-fejlesztési projekt indult a budapesti várostérség egyes szennyezéseinek felmérésére és a környezeti kockázatok csökkentésére

 

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap több mint egymilliárd forintos támogatásával, a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program (NVKP; projekt azonosító: NVKP_16-1-2016-0003) keretében nagyszabású kutatás-fejlesztési projekt kezdődött Budapest és a várost körülvevő ingázási zóna népesség-dinamikájával, illetve a lakossági fogyasztás által okozott egyes szennyezésekkel kapcsolatban. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) Földrajztudományi Intézete vezetésével, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet, a gödöllői Szent István Egyetem, az Aquaprofit Zrt. és az UTB Envirotec Zrt. részvételével zajló programban innovatív módszerekkel vizsgálják a budapesti várostérség népességének mozgását, a talajba és a várostérség vizeibe jutó szennyezések tér-idő dinamikáját és ezek hatásait.

A projekt célja a már ismert szennyezőkön túl korábban nem vizsgált elemekre, hatóanyagokra vonatkozó állapotfelmérés, a kiváltott kockázatok feltérképezése és kockázatcsökkentő  fejlesztések megvalósítása.

Írta |2017/01/31|CSFK, FGI, FTI, Hírek|0 Hozzászólás
Tovább

Megújult az MTA CSFK külső tanácsadó testülete

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény értelmében a kutatóközpontok és kutatóintézetek munkáját olyan tekintélyes tudósokból, kutatókból álló külső tanácsadó testület segíti, amely a tudományos kiválóságot biztosító érdekmentes, ugyanakkor a hitelesség és eredményesség mellett elkötelezett szemléletet hatékonyan tudja érvényesíteni. A KTT-k megújítása a főigazgatók, az MTA illetékes tudományos osztályai, valamint az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának javaslata alapján történt.

 

A MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont KTT-tagjai 2016-2019 között: ÁDÁM József r. t. (BME, Budapest) elnök, Sierd CLOETINGH, az MTA tiszteleti tagja (Utrecht University), CSABAI István DSc (ELTE, Budapest), KLINGHAMMER István r. t. (ELTE, Budapest), KURTZ Don PhD(UCL, Preston), PÓSFAI Mihály r.t. (PE, Veszprém), RYBACH László/Ladislaus, az MTA külső tagja (ETH, Zürich).

 

Az új KTT ülése Budapesten lesz 2017. január 30. és február 1. között.

Írta |2016/09/05|CSFK, Hírek|0 Hozzászólás
Tovább

Álláshirdetés

MTA CSFK állást hirdet a következő pozícióra: Pályázati munkatárs

Írta |2015/07/28|Állásajánlatok, CSFK, Hírek, Pályázatok|0 Hozzászólás
Tovább
  • Permalink Gallery

    Soha nem látott képek egy üstökös aktivizálódásáról

Soha nem látott képek egy üstökös aktivizálódásáról

Port okádó kutak és gödrök formájában először sikerült közelről megfigyelni, hogyan válik aktívvá egy üstökös magja. Tóth Imre, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója személyében magyar tagja is van annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájával közelről tanulmányozza a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. A gáz- és porkibocsátási források megfigyelése alapvető ismeretekkel járul hozzá az üstökösök aktivitásának megértéséhez. A kutatócsoport a Nature-ben számolt be eredményeiről.

A Rosetta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös közelében (illusztráció)
Forrás: ESA/ATG medialab; ESA/Rosetta/Navcam
Egy üstökös legfontosabb része a szilárd mag, vagyis az a Nap körüli pályán keringő kis égitest, amely szinte változatlan formában őrzi a bolygórendszerünk kialakulásának idején uralkodó fizikai és kémiai viszonyok lenyomatát. Az ilyen értelemben őseredeti objektumok legtöbbje vagy a távoli Oort-féle üstökösfelhőből, vagy a Neptunusz pályáján túli, kis égitesteket tartalmazó régióból származik. A megfigyelhető üstökösök pályaváltozások következtében kerülnek a Naprendszer külső vidékeiről a belső térségbe, s ahogy közelednek a Naphoz, magjuk felszínéről jeges-poros anyag szabadul ki: atomok, ionok, molekulaionok, gázmolekulák, gyökök, valamint porrészecskék. Így képződik a mag körüli por- és gázburok, a kóma (más néven a nevüket adó „üstök”). A Nap elektromágneses sugárzása és a bolygóközi plazmaáramlás, a napszél a kóma anyagát „elfújja”, aminek hatására hosszan elnyúló gáz- és porcsóváik alakulnak ki.

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondáját azért küldték a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös (67P/C-G) közvetlen közelébe, hogy kiderítsék, valójában hogyan válik aktívvá – azaz gáz- és poranyagot kibocsátóvá – egy üstökös, illetve pontosan mi az üstökösaktivitás mechanizmusa. A szonda műszereivel az aktivitás kezdetétől fogva közvetlen közelről tanulmányozza az üstököst. A megfigyelés időszaka kiterjed a napközelségre (2015. augusztus 13.), amikor az üstökös áthalad pályájának Naphoz legközelebb eső pontján (ekkor lesz a legnagyobb a gáz- és porkibocsátása), majd folytatódik, mikor a Naptól távolodva az üstökös aktivitása alábbhagy.

A 67P/C-G a Jupiter üstököscsaládjához tartozik (más elnevezéssel ekliptikai üstökös). […]

Írta |2015/07/08|CSFK, Hírek|0 Hozzászólás
Tovább
  • Permalink Gallery

    Világelső eredmény az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban – Kisbolygók vizsgálata a Kepler-űrtávcsővel

Világelső eredmény az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban – Kisbolygók vizsgálata a Kepler-űrtávcsővel

Szabó Róbert (MTA CSFK Csillagászati Intézet) vezetésével a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál majd, és finomítja a jövő exobolygó-kereső küldetéseit, amelyek egyikében Magyarország a legmagasabb tudományos szinten képviselteti magát.

A Kepler-űrtávcső innovatív felhasználási módját az tette lehetővé, hogy a műszer két lendkereke is elromlott a négyből, így az eredeti célkitűzést – egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését exobolygók által okozott elhalványodásokra vadászva – nem tudta folytatni az űreszköz. A NASA ezért új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára. A Nap sugárnyomását kiegyensúlyozó megoldást egy olyan elrendezés szolgáltatja, amelyben az űreszköz az ekliptika, azaz a Naprendszer síkja mentén végez mintegy 3 hónapnyi megfigyelést egy-egy területről.

A Kepler-űrtávcső az új – K2 nevű – megfigyelési stratégiát jelző, Naprendszer síkjába eső megfigyelési területekkel
(forrás: NASA)
A 600 millió dolláros űrtávcső sokszínű programmal kezdhette „második életét” (K2) 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol – ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat –, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencse-hatás révén bolygókat keres, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat. Mindeközben a rögzített képeket át- meg átszövik a Naprendszerünk „törmelékét” alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelen levő kisbolygók.

Szabó Róbert és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használták. Ezek a megfigyelések mintegy 2000 csillag közvetlen környezetéről készültek 2014 februárjában, és kilenc nap hosszúságúak.
A csillagok közel felénél találtak kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítani. Ezt az eljárást egyébként a kutatók az infravörös tartományban működő Herschel-űrtávcső és Pál András (szintén MTA CSFK) Légyszem nevű, teljeségbolt-kamera projektjében is sikerrel alkalmazzák.

A fő […]

Írta |2015/03/06|CSFK, Hírek, Konkoly Thege|0 Hozzászólás
Tovább

CSFK Nyílt Nap: Részletes Program

Írta |2014/11/05|CSFK, Hírek|0 Hozzászólás
Tovább

CSFK Nyílt Nap: Meghívó és előzetes program

Bemutatkoznak a Kutatóközpont intézetei
Ismeretterjesztő előadások a csillagászat és a földtudomány (földrajz, geodézia, geofizika, geokémia, geológia) témaköreiből Interaktív találkozás a kutatókkal, ismerkedés a tudományos kutatás világával és eredményeivel
Utazó planetárium
Geofizikai műszerbemutató (szeizmológiai állomás, magnetométer, földradar, geoelektromos tomográfia)
Laboratóriumlátogatás (kis csoportokban, korlátozott férőhellyel)

Időpont: 2014. november 6. 10 órától
Helyszín: Budapest, XI. kerület, Budaörsi út 45. (MTA Kutatóház)
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
Az érdeklődők az mlatos@geokemia.hu e-mail címen jelezhetik részvételi szándékukat. A laboratóriumi látogatásra a forizs.istvan@csfk.mta.hu címen lehet jelentkezni.

Ismeretterjesztő előadások a csillagászat és a földtudomány (földrajz, geodézia, geofizika, geokémia, geológia) témaköreiből
2014. november 6. 14 órától
Csillagászat
Kiss László: A változócsillagászat újdonságai
Kiss Csaba: Apró égitestek a Naprendszer peremén
Sárneczky Krisztián: Üstökösök
Geokémia
Sipos Péter: Ezerarcú geokémia
Czuppon György: A múltbeli éghajlat nyomában
Fórizs István: Archeometria – műkincsek rejtett titkairól geokémikus szemmel
Földrajztudomány
Egedy Tamás-Erőss Ágnes: Átok vagy áldás? – a budapesti bulinegyed a városkutató geográfus szemével
Michalkó Gábor: Turizmus gyermekszemmel: a családi utazások főszereplői a földrajzi kutatás fókuszában
Szalai Zoltán-Madarász Balázs-Jakab Gergely: Geográfusok az eltűnő feketeföld nyomában
Varga György: Porrá lett jégkorszakok – ahogy a geográfus látja
Geofizika
Klébesz Rita: Kőzetek a mélyből: A Föld belső szerkezetének kutatása kőzettani szemszögből
Kis Árpád: Űridőjárás és a modern civilizáció

Az előadások 15 percesek, folyamatosan követik egymást.
Meghívó – pdf

Írta |2014/11/05|CSFK, Hírek|0 Hozzászólás
Tovább
  • Permalink Gallery

    KLÍmaRendszer (KLÍR) – Dangerous global warming: myth or reality?

KLÍmaRendszer (KLÍR) – Dangerous global warming: myth or reality?

 

Az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet egyik új, kiemelt kutatási területe a klímarendszer fizikai vizsgálata. A KLÍmaRendszer (KLÍR) projekt keretében Prof. Vincent Courtillot, a Francia Tudományos Akadémia tagja, az Université Paris Diderot emeritus professzora, az IPGP (Institut de Physique du Globe de Paris) volt főigazgatója látogat Magyarországra október végén. A geofizikus professzor előadásaira október 28-án Sopronban, az MTA CSFK GGI-ben, október 29-én Budapesten, az MTA Székházban kerül sor.

A budapesti részletes program megtekinthető itt.

 

 

 

 

 

 

 

Írta |2014/10/18|CSFK, GGI, Hírek|0 Hozzászólás
Tovább
  • Permalink Gallery

    Előadássorozat az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumban

Előadássorozat az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumban

Bondár István geofizikus (szeizmológus), a Nemzetközi Szeizmológiai Központ (ISC – International Seismological Centre, London) vezető kutatója a közelmúltban tért vissza Magyarországra. Az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársaként 2014. szeptember 30-án előadássorozat keretében bemutatja az IASPEI (International Association of Seismology and Physics of the Earth’s Interior) Reference Event List adatbázist, ismerteti az ISC helymeghatározási algoritmus részletes leírását, illetve beszámol a hozzá kapcsolódó további fejlesztésekről, valamint az ISC-GEM (Global Earthquake Model) globális műszeres földrengés katalógusába nyújt betekintést az érdeklődők számára.

A kezdési időpontok és az előadások rövid összefoglalói megtekinthetők itt.

 

 

Írta |2014/09/25|CSFK, GGI, Hírek|0 Hozzászólás
Tovább

Astromineralogy Workshop II. (2014), Budapest

A két évvel korábbi sikeres Astromineralogy Workshop I. után, idén szeptember 29-30. között kerül megrendezésre az Astromineralogy Workshop II. az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetben.
A nemzetközi konferencián a kozmikus eredetű anyagok laboratóriumi vizsgálatáról és a kapcsolódó távcsöves megfigyelésekről, űrszondás programokról hallhatnak az érdeklődök. A rendezvényen meghívott előadóként vesz részt Luigi Colangeli (ESA, Head of Solar System Research), Bernard Schmitt (Institut de Planétologie et d’Astrophysique de Grenoble), Cornelia Jaeger (University of Jena, Max Planck Institute for Astronomy) és Rens Waters (Netherlands Institute for Space Research).
A külföldi kutatók mellett hazai szakemberek és műhelyek mutatják be tevékenységüket, eredményeiket. (tovább…)

Írta |2014/09/23|CSFK, Hírek, Konkoly-Thege|0 Hozzászólás
Tovább