FTI

Szikes gyepek állapotfelmérése légi lézerszkenneléssel, vízminőség-védelem támogatása modern geomatematikai adatelemző módszerrel, valamint azobenzol-származékok korábbinál hatékonyabb és környezettudatosabb előállítása – e három témával kapcsolatos pályázatok benyújtói vehették át az idei Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat az Akadémia Székházában.

“A klímaváltozás hatásai, a már Európát is sújtó természeti katasztrófák arra figyelmeztetnek, hogy át kell alakítanunk a környezettel és annak védelmével kapcsolatos gondolkodásunkat. Ebben jelentős szerep hárul a Magyar Tudományos Akadémiára és annak kutatóira is” – mondta Török Ádám, az MTA főtitkára a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj ünnepélyes átadásán. Az akadémikus arra biztatta az idei díjazottakat, hogy ennek érdekében a tudományos munka mellett az ismeretterjesztésből is vegyék ki részüket.

A Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj Kuratóriuma, a környezetvédelmi világnaphoz kapcsolódva, két témakörben – élő környezettudomány, élettelen környezettudomány – ítélte oda az elismerést.

Az élő környezettudományok területén végzett munkájáért Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa vehette át a díjat a „Natura 2000 állapotfelmérés pannon szikes gyepekben légi lézerszkenneléssel” című pályamunkájáért. Ez a tanulmány első szerzős publikációként a Remote Sensing című nemzetközi folyóiratban jelent meg. A pályamunka a sziki gyepek LiDAR elnevezésű légi lézerszkenneléssel történő Natura 2000 állapotfelmérését mutatja be, amelyet Zlinszky Andrásvezetésével, nemzetközi együttműködésben végeztek.

A munka jelentőségét az adja, hogy nagy területekre olcsón elérhető adatforrás, a LiDAR légi lézerszkennelés önálló, egyéb adatforrásoktól független természetvédelmi alkalmazását alapozza meg. Ezenkívül az első példája annak, hogy egy földi, terepi mérésekre kidolgozott protokollt változtatás nélkül átültessenek távérzékelt adatokra. A gyepterületek nagy fajgazdagsága és térbeli változatossága miatt ezeket az élőhelyeket korábban alig vizsgálták távérzékeléssel. A kutatás folytatásaként várható, hogy a módszert kiterjesztik majd nádasok biodiverzitásának és ökoszisztéma-szolgáltatási potenciáljának nagy pontosságú térképezésére is.

Az élettelen környezettudomány témakörben két kutatónak ítélték oda a díjat. Hatvani István Gábor, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai […]

2016. május 31. és június 2. között az MTA székházában nemzetközi konferenciát tartottunk “International Conference on Conservation Agriculture and Sustainable Land Use (CASLU)” címmel. A rendezvényen 35 ország 102 kutatója vett részt szóbeli és poszter előadásokkal. Meghívott előadóként nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatók voltak jelen, és a FAO is vezető tanácsadóival képviseltette magát. A konferenciát élénk szakmai eszmecsere és építő vita jellemezte. A Székházban tartott előadásunkat és a terepi napon kísérleti állomásunk bemutatását a résztvevők elismerése kísérte, nemzetközi együttműködések ötletei merültek föl. A rendezvényt a téma szelleméhez hűen “fenntartható konferenciaként” hirdettük és szerveztük, s a rendezvény minden részletében igyekeztünk kerülni, illetve csökkenteni a környezetterhelést. További képekért kattintson ide.

Varga György, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa „Porviharok és a hullóporos szedimentáció jelentősége pleisztocén környezetrekonstrukciókban és recens környezeti folyamatokban” című pályamunkájáért vehette át a díjat.

Varga György mellett tizenhét fiatal kutató vehette át az Akadémiai Ifjúsági Díjat az MTA Székházában, szakterületüket tekintve a legkülönbözőbb kutatási témák képviselői. Van köztük a magyar honfoglaláskori díszítőművészetet tanulmányozó régész, a szénnanocsövek tulajdonságát vizsgáló fizikus, valamint a mezőgazdasági területek termékenységbecslését műholdas és felszíni mérések alapján végző talajtani szakember. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatócsoportjaiban dolgozó fiatal tudósok elismerését Lovász László elnök és Török Ádám főtitkár adta át.

„Kutatónak lenni jó, jó kutatónak pedig elhivatottnak, kitartónak és kíváncsinak kell lennie” – mondta az idei díjazottakat köszöntő beszédében Török Ádám főtitkár. Mint fogalmazott, az elismerést átvevőkben elég erős a kutatói pálya iránti elhivatottság ahhoz, hogy leküzdjék a vele járó nehézségeket, és rendelkeznek a szükséges tudással, a felfedezők kíváncsiságával, valamint kitartással is. Mindez együtt pedig meghozta az eredményt.

Lovász László elnök az ünnepség végén elmondott zárszavában arra biztatta a fiatal kutatókat, hogy hallassák hangjukat tudományos és közéleti kérdésekben egyaránt, használják ki az együttműködési lehetőségeket más kutatókkal, akár más tudományterületekről is, tudásukat pedig – egykori mentoraikhoz hasonlóan – adják át a következő nemzedéknek.

Az Akadémiai Ifjúsági Díjak átadásán készített fotókból összeállított képgaléria ide kattintva tekinthető meg.

A kötet a Kárpát-Pannon-térség változó etnikai arculata című térképgyűjtemény harmadik, frissített, bővített, átdolgozott, georeferált és CD-melléklettel ellátott kiadása, mely az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetében készült. A kiadvány a települések szintjén mutatja be az etnikai, vallási, kulturális tekintetben egyedülállóan sokszínű Kárpát-medence és szomszédsága etnikai viszonyainak változását.

The volume - in Hungarian and in English - consist of three structural parts. On the main map, pie charts depict the ethnic structure of the settlements in proportion to the population based on the latest census data. In the supplementary maps, changes in the ethnic structure can be seen at ten points in time (in 1495, 1784, 1880, 1910, 1930, 1941, 1960, 1990, 2001 and 2011). The third part of the work is the accompanying text, which outlines ethnic trends in the past five hundred years in the studied area.
The volume presents the Carpatho-Pannonian area as a whole. Thus, the reader can browse the ethnic data of some thirty thousand settlements in various maps.

A kiadvány megvásárolható vagy megrendelhető az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet könyvtárának elérhetőségein.

The EUGEO 2015 Congress took place on Budapest between 30th August and 2nd September. The EUGEO, the association of European geographical societies, organizes biannual meetings. After Amsterdam, Bratislava, London and Rome, Budapest host 600 attendees from 45 countries all around the world. As the Geographical Institute, RCAES HAS co-organized the conference with Eötvös Loránd University and Hungarian Geographical Society, numerous colleagues particiapated in the work of the Organizing Committee.

Researchers of Geographical Institute RCAES among colleagues
Thanks to the financial support of RCAES HAS, OTKA and other projects, researchers of the Geographical Institute RCAES HAS delivered 21 oral presentations, exhibited 9 posters and participated as chairs in 6 as discussant in 1 session.

Zoltán Kovács and Ádám Kertész at the opening ceremony
Research in physical geography was delivered by János Balogh, Balázs Bradák, Gergely Jakab, Ádám Kertész, Éva Kis, Erzsébet Mészáros, Melinda Pálinkás, Ferencz Schweitzer, Zoltán Szalai, József Szeberényi, Adrienn Tóth, György Varga and István Viczián.

The General Assembly of EUGEO at Budapest
The human geography research groups were represented by Dániel Balizs, Eszter Berényi, Tamás Egedy, Ágnes Erőss, Dávid Karácsonyi, Edit Éva Kiss, Károly Kocsis, Zoltán Kovács, Gábor Michalkó, Patrik Tátrai, Balázs Szabó.

Researchers of Geographical Institute RCAES during their presentations: Patrik Tátrai, Károly Kocsis, Ágnes Erőss
Zsombor Nemerkényi represented the Department of Cartography.
További információ elérhető EUGEO 2015 hivatalos oldalán vagy az EUGEO Facebook-on.
-

A legrangosabb európai földrajztudományi fórum helyszíne augusztus 31. és szeptember 2. között Budapest. Az EUGEO, a kontinens földrajzi társaságait összefogó, 1997-ben alakult ernyőszervezet 5. kongresszusán 45 ország 602 kutatója tanácskozik az Európa jövőjét is meghatározó problémákról: többek között demográfiai kérdésekről, klímaváltozásról, urbanisztikáról.

„A hagyományos diszciplínák határai egyre inkább elmosódnak, s ez igaz a földrajztudományra is. Az elmúlt évtizedekben a folyamatban jelentős szerep jutott az Európai Unió által finanszírozott programoknak, amelyekben a hazai földrajztudósok is szép számmal vettek részt” – vázolta a földrajztudomány és művelői helyzetét Kovács Zoltán, az MTA doktora, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a kongresszus szervezőbizottságának elnöke.

Hazai kutatók a nemzetközi porondon

Mint elmondta, a természetföldrajz kutatói leginkább az ökológia, a geológia, a klimatológia, a talajtan és az informatika művelőivel működnek együtt hazai és nemzetközi szinten, míg a társadalomföldrajz kutatói a szociológia, a demográfia, a közgazdaságtan és a politológia képviselőivel alakítanak ki rendszeres kapcsolatot. A természetföldrajzhoz kötődő kutatási témákban nemzetközi szinten is hagyományosan erős a hazai negyedkori geomorfológia, a tájkutatás, a karsztkutatás, a recens felszíni folyamatok (pl. a talajerózió) vizsgálata. A társadalomföldrajzban pedig az etnikai földrajzi, a városföldrajzi, a migrációra, valamint a leszakadó térségekre (perifériák) vonatkozó kutatási eredmények keltették a legnagyobb nemzetközi visszhangot az elmúlt évtizedekben.

A földrajztudomány a hétköznapokban

Az egyik leggyorsabban fejlődő terület a geoinformatika. A földrajztudomány képviselőinek közös nyelve az eredmények térképi ábrázolása. Az adatgyűjtés, tárolás, értelmezés és megjelenítés technikáinak gyors ütemű fejlődése jóvoltából a földrajzi ismeretek nagymértékben gazdagodtak, emellett a földrajzi információk mindennapi használata (pl. GPS, Google Maps) is széles körben elterjedt. A geoinformatika fejlődése töretlen, nap mint nap jelennek meg új eszközök, tudományos módszerek földrajzi folyamatok nyomon követésére.

„A társadalomföldrajzzal foglalkozók az elmúlt években a mobiltelefonok cellaadatai alapján olyan mobilitási folyamatokat tudtak vizsgálni, mint a hétvégi szabadidő eltöltéséhez köthető mozgások vagy az elővárosi […]

Immár harmadik alkalommal rendezték meg a Felfedezők napja című rendezvényt a Millenáris Park D épületében. 2015. május 9-én az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének képviseletében testközelből népszerűsíthettük a földrajzot és a földtudományokat a fiatalok körében. Már az év elején megindult a szervezkedés, a rendezvényt megelőző két hónapban összeszedtük az idei csapatot, illetve elkezdtük előkészíteni a feladatokat. Az idei forgatagban nagyobb szerepet vállaltunk: hétpróba helyszín lettünk, így a résztvevő gyerekek és fiatalok kitüntetett figyelmére számíthattunk. A Felfedezők napját ugyanis egy játékos vetélkedő fogja keretbe, amelynek keretében az érdeklődők különböző feladatokat oldhatnak meg, s hét próba teljesítése esetén jó eséllyel indulhatnak a nap végén a fődíjért, amely idén egy kelet-lengyelországi kalandos utazás volt.

(more…)

2014. augusztus 18. és 22. között a világ földrajzosai Krakkóban tartották regionális seregszemléjüket az IGU (International Geographical Union) szervezésében. A Nemzetközi Földrajzi Unió a világ legrégibb szervezetei közé tartozik, hiszen 1871 óta rendszeresen tartja kongresszusait. Az Unió 1922-ben intézményesült Brüsszelben, azóta több mint 100 országból csatlakoztak a nagy múltú szervezethez egyetemek, kutatóintézetek, szakmai közösségek. Az IGU legfőbb célja, hogy a világ országaiban támogassa és koordinálja a földrajztudomány fejlődését, a földrajzi kutatást és az oktatást.
A munka 41 tematikus bizottságban folyik, amelyek a tradicionális kutatási irányok mellett döntően a világ aktuális problémáinak megismerését és ezek megoldását tűzik zászlaikra: például az száraz területek problematikája, talajpusztulás és elsivatagosodás, a fenntartható vízkészletek és a biodiverzitás földrajzi kérdései, a gazdasági terek dinamikája, az információs társadalom fejlődése, a marginalizáció, globalizáció és az emberi jogok kutatása, a nagyvárosok fejlődése, a népesedési és egészségügyi problémák, a közlekedés kihívásainak kezelése, hogy csak a legfontosabbakat említsük a teljesség igénye nélkül. Talán ez a rövid lista is jelzi, hogy a geográfia ott van a globális és lokális, a természeti és társadalmi problémák kutatásának és megoldásának frontvonalában. Nem véletlen, hogy az IGU idei regionális konferenciája is a „Változások – Kihívások – Felelősség” hármas egysége köré szőtte mondanivalóját és üzenetét. (more…)