Konkoly Thege

Tunde Baranyi passed away

Tünde Baranyi
(1962 – 2018)

Lidia van Driel-Gesztelyi
28 July 2018

With great sadness, I have to announce that Tünde Baranyi, the head of the Debrecen solar physics group of Konkoly Observatory (MTA CsFK), the group of the former Debrecen Heliophysical Observatory, Hungary, passed away on 24 July 2018. Tünde studied astronomy at the Eötvös University, Budapest, Hungary and started working at Debrecen Observatory in 1985. She was involved in the research of solar data, sunspot dynamics and morphology, solar-terrestrial relations and solar irradiance models. However, her most important contribution was that she led the work on the most detailed sunspot databases during more than two decades, the Debrecen Photoheliographic Data (DPD), the SOHO/MDI Debrecen sunspot Data (SDD), and the SDO/HMI-Debrecen sunspot Data (HMIDD). These highly detailed databases of sunspots and sunspot groups have become as important for the research of sunspot group dynamics as their predecessor, the Greenwich Photoheliographic Data (GPR).

Tünde worked with incredible carefulness and thoroughness, she paid attention even to the smallest details and her meticulous way of working made these databases extremely reliable and detailed sources of information. Making a catalogue is an arduous task, but the solar community profits greatly from the results.

Tünde is survived by her husband, András Ludmány, a solar physicist and their three children: Orsolya, Fruzsina and Bence.

Source: http://spd.stanford.edu//SolarNews/2018/20180801.html#section_driel-gesztelyi

MTA CSFK fiatal kutató álláspályázatok

Az MTA CSFK által meghirdetett fiatal kutatói állások:

fiatal kutató – galaktikus archeológia – MTA CSFK Csillagászati Intézet – álláspályázat
fiatal kutató – exobolygókutatás – MTA CSFK Csillagászati Intézet – álláspályázat
fiatal kutató – MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet – álláspályázat
fiatal kutató – MTA CSFK Földrajztudományi Intézet – álláspályázat
fiatal kutató – Schumann-rezonancia – MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet – álláspályázat
fiatal kutató – Keleti-Alpok-Pannon-medence – MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet – álláspályázat

Maria Lugaro: Preszoláris csillagrobbanások

“A friss eredmény egyedi betekintést nyújt a Naprendszer keletkezését megelőző asztrofizikai folyamatokba, különös tekintettel a preszoláris köd nehéz elemekkel történő feldúsulásába. A nukleáris asztrofizika szinte archeológiai karakterű képet vázol fel arról a por- és gázfelhőről, amiből a Földünk is kialakult több mint négy és fél milliárd évvel ezelőtt.”

Tovább az MTA cikkére >>

  • Permalink Gallery

    Világelső eredmény az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban – Kisbolygók vizsgálata a Kepler-űrtávcsővel

Világelső eredmény az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban – Kisbolygók vizsgálata a Kepler-űrtávcsővel

Szabó Róbert (MTA CSFK Csillagászati Intézet) vezetésével a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál majd, és finomítja a jövő exobolygó-kereső küldetéseit, amelyek egyikében Magyarország a legmagasabb tudományos szinten képviselteti magát.

A Kepler-űrtávcső innovatív felhasználási módját az tette lehetővé, hogy a műszer két lendkereke is elromlott a négyből, így az eredeti célkitűzést – egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését exobolygók által okozott elhalványodásokra vadászva – nem tudta folytatni az űreszköz. A NASA ezért új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára. A Nap sugárnyomását kiegyensúlyozó megoldást egy olyan elrendezés szolgáltatja, amelyben az űreszköz az ekliptika, azaz a Naprendszer síkja mentén végez mintegy 3 hónapnyi megfigyelést egy-egy területről.

A Kepler-űrtávcső az új – K2 nevű – megfigyelési stratégiát jelző, Naprendszer síkjába eső megfigyelési területekkel
(forrás: NASA)
A 600 millió dolláros űrtávcső sokszínű programmal kezdhette “második életét” (K2) 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol – ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat –, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencse-hatás révén bolygókat keres, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat. Mindeközben a rögzített képeket át- meg átszövik a Naprendszerünk “törmelékét” alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelen levő kisbolygók.

Szabó Róbert és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használták. Ezek a megfigyelések mintegy 2000 csillag közvetlen környezetéről készültek 2014 februárjában, és kilenc nap hosszúságúak.
A csillagok közel felénél találtak kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítani. Ezt az eljárást egyébként a kutatók az infravörös tartományban működő Herschel-űrtávcső és Pál András (szintén MTA CSFK) Légyszem nevű, teljeségbolt-kamera projektjében is sikerrel alkalmazzák.

A fő […]

Astromineralogy Workshop II. (2014), Budapest

A két évvel korábbi sikeres Astromineralogy Workshop I. után, idén szeptember 29-30. között kerül megrendezésre az Astromineralogy Workshop II. az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetben.
A nemzetközi konferencián a kozmikus eredetű anyagok laboratóriumi vizsgálatáról és a kapcsolódó távcsöves megfigyelésekről, űrszondás programokról hallhatnak az érdeklődök. A rendezvényen meghívott előadóként vesz részt Luigi Colangeli (ESA, Head of Solar System Research), Bernard Schmitt (Institut de Planétologie et d’Astrophysique de Grenoble), Cornelia Jaeger (University of Jena, Max Planck Institute for Astronomy) és Rens Waters (Netherlands Institute for Space Research).
A külföldi kutatók mellett hazai szakemberek és műhelyek mutatják be tevékenységüket, eredményeiket. (more…)