CSFK

Álláshirdetés

MTA CSFK állást hirdet a következő pozícióra: Pályázati munkatárs

  • rosetta_500
    Permalink Gallery

    Soha nem látott képek egy üstökös aktivizálódásáról

Soha nem látott képek egy üstökös aktivizálódásáról

Port okádó kutak és gödrök formájában először sikerült közelről megfigyelni, hogyan válik aktívvá egy üstökös magja. Tóth Imre, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója személyében magyar tagja is van annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájával közelről tanulmányozza a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. A gáz- és porkibocsátási források megfigyelése alapvető ismeretekkel járul hozzá az üstökösök aktivitásának megértéséhez. A kutatócsoport a Nature-ben számolt be eredményeiről.

A Rosetta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös közelében (illusztráció)
Forrás: ESA/ATG medialab; ESA/Rosetta/Navcam
Egy üstökös legfontosabb része a szilárd mag, vagyis az a Nap körüli pályán keringő kis égitest, amely szinte változatlan formában őrzi a bolygórendszerünk kialakulásának idején uralkodó fizikai és kémiai viszonyok lenyomatát. Az ilyen értelemben őseredeti objektumok legtöbbje vagy a távoli Oort-féle üstökösfelhőből, vagy a Neptunusz pályáján túli, kis égitesteket tartalmazó régióból származik. A megfigyelhető üstökösök pályaváltozások következtében kerülnek a Naprendszer külső vidékeiről a belső térségbe, s ahogy közelednek a Naphoz, magjuk felszínéről jeges-poros anyag szabadul ki: atomok, ionok, molekulaionok, gázmolekulák, gyökök, valamint porrészecskék. Így képződik a mag körüli por- és gázburok, a kóma (más néven a nevüket adó „üstök”). A Nap elektromágneses sugárzása és a bolygóközi plazmaáramlás, a napszél a kóma anyagát „elfújja”, aminek hatására hosszan elnyúló gáz- és porcsóváik alakulnak ki.

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondáját azért küldték a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös (67P/C-G) közvetlen közelébe, hogy kiderítsék, valójában hogyan válik aktívvá – azaz gáz- és poranyagot kibocsátóvá – egy üstökös, illetve pontosan mi az üstökösaktivitás mechanizmusa. A szonda műszereivel az aktivitás kezdetétől fogva közvetlen közelről tanulmányozza az üstököst. A megfigyelés időszaka kiterjed a napközelségre (2015. augusztus 13.), amikor az üstökös áthalad pályájának Naphoz legközelebb eső pontján (ekkor lesz a legnagyobb a gáz- és porkibocsátása), majd folytatódik, mikor a Naptól távolodva az üstökös aktivitása alábbhagy.

A 67P/C-G a Jupiter üstököscsaládjához tartozik (más elnevezéssel ekliptikai üstökös). […]

  • Szabó Róbert
    Permalink Gallery

    Világelső eredmény az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban – Kisbolygók vizsgálata a Kepler-űrtávcsővel

Világelső eredmény az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban – Kisbolygók vizsgálata a Kepler-űrtávcsővel

Szabó Róbert (MTA CSFK Csillagászati Intézet) vezetésével a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál majd, és finomítja a jövő exobolygó-kereső küldetéseit, amelyek egyikében Magyarország a legmagasabb tudományos szinten képviselteti magát.

A Kepler-űrtávcső innovatív felhasználási módját az tette lehetővé, hogy a műszer két lendkereke is elromlott a négyből, így az eredeti célkitűzést – egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését exobolygók által okozott elhalványodásokra vadászva – nem tudta folytatni az űreszköz. A NASA ezért új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára. A Nap sugárnyomását kiegyensúlyozó megoldást egy olyan elrendezés szolgáltatja, amelyben az űreszköz az ekliptika, azaz a Naprendszer síkja mentén végez mintegy 3 hónapnyi megfigyelést egy-egy területről.

A Kepler-űrtávcső az új – K2 nevű – megfigyelési stratégiát jelző, Naprendszer síkjába eső megfigyelési területekkel
(forrás: NASA)
A 600 millió dolláros űrtávcső sokszínű programmal kezdhette “második életét” (K2) 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol – ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat –, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencse-hatás révén bolygókat keres, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat. Mindeközben a rögzített képeket át- meg átszövik a Naprendszerünk “törmelékét” alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelen levő kisbolygók.

Szabó Róbert és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használták. Ezek a megfigyelések mintegy 2000 csillag közvetlen környezetéről készültek 2014 februárjában, és kilenc nap hosszúságúak.
A csillagok közel felénél találtak kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítani. Ezt az eljárást egyébként a kutatók az infravörös tartományban működő Herschel-űrtávcső és Pál András (szintén MTA CSFK) Légyszem nevű, teljeségbolt-kamera projektjében is sikerrel alkalmazzák.

A fő […]

CSFK Nyílt Nap: Részletes Program

CSFK Nyílt Nap: Meghívó és előzetes program

Bemutatkoznak a Kutatóközpont intézetei
Ismeretterjesztő előadások a csillagászat és a földtudomány (földrajz, geodézia, geofizika, geokémia, geológia) témaköreiből Interaktív találkozás a kutatókkal, ismerkedés a tudományos kutatás világával és eredményeivel
Utazó planetárium
Geofizikai műszerbemutató (szeizmológiai állomás, magnetométer, földradar, geoelektromos tomográfia)
Laboratóriumlátogatás (kis csoportokban, korlátozott férőhellyel)

Időpont: 2014. november 6. 10 órától
Helyszín: Budapest, XI. kerület, Budaörsi út 45. (MTA Kutatóház)
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
Az érdeklődők az mlatos@geokemia.hu e-mail címen jelezhetik részvételi szándékukat. A laboratóriumi látogatásra a forizs.istvan@csfk.mta.hu címen lehet jelentkezni.

Ismeretterjesztő előadások a csillagászat és a földtudomány (földrajz, geodézia, geofizika, geokémia, geológia) témaköreiből
2014. november 6. 14 órától
Csillagászat
Kiss László: A változócsillagászat újdonságai
Kiss Csaba: Apró égitestek a Naprendszer peremén
Sárneczky Krisztián: Üstökösök
Geokémia
Sipos Péter: Ezerarcú geokémia
Czuppon György: A múltbeli éghajlat nyomában
Fórizs István: Archeometria – műkincsek rejtett titkairól geokémikus szemmel
Földrajztudomány
Egedy Tamás-Erőss Ágnes: Átok vagy áldás? – a budapesti bulinegyed a városkutató geográfus szemével
Michalkó Gábor: Turizmus gyermekszemmel: a családi utazások főszereplői a földrajzi kutatás fókuszában
Szalai Zoltán-Madarász Balázs-Jakab Gergely: Geográfusok az eltűnő feketeföld nyomában
Varga György: Porrá lett jégkorszakok – ahogy a geográfus látja
Geofizika
Klébesz Rita: Kőzetek a mélyből: A Föld belső szerkezetének kutatása kőzettani szemszögből
Kis Árpád: Űridőjárás és a modern civilizáció

Az előadások 15 percesek, folyamatosan követik egymást.
Meghívó – pdf

  • Courtillot
    Permalink Gallery

    KLÍmaRendszer (KLÍR) – Dangerous global warming: myth or reality?

KLÍmaRendszer (KLÍR) – Dangerous global warming: myth or reality?

 

Az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet egyik új, kiemelt kutatási területe a klímarendszer fizikai vizsgálata. A KLÍmaRendszer (KLÍR) projekt keretében Prof. Vincent Courtillot, a Francia Tudományos Akadémia tagja, az Université Paris Diderot emeritus professzora, az IPGP (Institut de Physique du Globe de Paris) volt főigazgatója látogat Magyarországra október végén. A geofizikus professzor előadásaira október 28-án Sopronban, az MTA CSFK GGI-ben, október 29-én Budapesten, az MTA Székházban kerül sor.

A budapesti részletes program megtekinthető itt.

 

 

 

 

 

 

 

  • Header-GEM_ISC.png.632x297_q85_crop
    Permalink Gallery

    Előadássorozat az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumban

Előadássorozat az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumban

Bondár István geofizikus (szeizmológus), a Nemzetközi Szeizmológiai Központ (ISC – International Seismological Centre, London) vezető kutatója a közelmúltban tért vissza Magyarországra. Az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársaként 2014. szeptember 30-án előadássorozat keretében bemutatja az IASPEI (International Association of Seismology and Physics of the Earth’s Interior) Reference Event List adatbázist, ismerteti az ISC helymeghatározási algoritmus részletes leírását, illetve beszámol a hozzá kapcsolódó további fejlesztésekről, valamint az ISC-GEM (Global Earthquake Model) globális műszeres földrengés katalógusába nyújt betekintést az érdeklődők számára.

A kezdési időpontok és az előadások rövid összefoglalói megtekinthetők itt.

 

 

Astromineralogy Workshop II. (2014), Budapest

A két évvel korábbi sikeres Astromineralogy Workshop I. után, idén szeptember 29-30. között kerül megrendezésre az Astromineralogy Workshop II. az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetben.
A nemzetközi konferencián a kozmikus eredetű anyagok laboratóriumi vizsgálatáról és a kapcsolódó távcsöves megfigyelésekről, űrszondás programokról hallhatnak az érdeklődök. A rendezvényen meghívott előadóként vesz részt Luigi Colangeli (ESA, Head of Solar System Research), Bernard Schmitt (Institut de Planétologie et d’Astrophysique de Grenoble), Cornelia Jaeger (University of Jena, Max Planck Institute for Astronomy) és Rens Waters (Netherlands Institute for Space Research).
A külföldi kutatók mellett hazai szakemberek és műhelyek mutatják be tevékenységüket, eredményeiket. (more…)

  • maria-lugaro-1
    Permalink Gallery

    Az atommagoktól az óriáscsillagokig – Lendület az MTA CSFK-ban

Az atommagoktól az óriáscsillagokig – Lendület az MTA CSFK-ban

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban alakít kutatócsoportot az Ausztráliából érkező Maria Lugaro (43). A négygyerekes asztrofizikus a Lendület pályázat támogatásával a csillagokban zajló nukleáris jelenségeket, a fúziós folyamatok jellemzőit kutatja, eredményeiről nemrég a Science magazin számolt be.

„Önök, a szomszédaik és én magam is, mi mind szó szerint csillagporból vagyunk” – idézte az 1983-ban Nobel-díjjal kitüntetett fizikus, William Fowler díjátadón tartott előadásának záró gondolatát Maria Lugaro, egyben összefoglalva saját kutatási területe lényegét: „A világunk molekulákból, a molekulák pedig atomokból állnak, például szénből és oxigénből. Az atomok legnagyobb részét az atommag adja, ami mindegyik elemnél más-más méretű. Az univerzum keletkezésekor, az ősrobbanás pillanatában csak a legkönnyebb elemek jöttek létre, a hidrogén és a hélium. A szénatom magja három héliummagból áll: hogyan és hol kapcsolódott össze a három héliummag együtt szénatommaggá? Hogyan és hol játszódtak le azok a folyamatok, amelyek eredményeként létrejöttek a nagyobb tömegszámú elemek, például az arany és az ezüst? Azzal tisztában vagyunk, hogy ezek a fúziós reakciók a csillagok – óriáscsillagok és a Nap – belsejében zajlanak, ahol magas a nyomás és a hőmérséklet, de számos aspektust még nem ismerünk. Pontosan hogyan mennek végbe ezek a folyamatok? Melyik csillagban milyen anyag keletkezik?” – sorolta a megválaszolásra váró kérdéseket az asztrofizikus. (more…)

  • Kospallabor
    Permalink Gallery

    A csillagkeletkezés rejtélyeinek megfejtése – Lendület az MTA CSFK-ban

A csillagkeletkezés rejtélyeinek megfejtése – Lendület az MTA CSFK-ban

A csillagok születésének titkait kutatja a Lendület-pályázat keretében a Hollandiából hazatérő Kóspál Ágnes. A Magyar Tudományos Akadémia kiválósági pályázatának nyertese az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban (MTA CSFK) megalakítandó kutatócsoportjával azt szeretné megfejteni, miként keletkeznek a Naphoz hasonló csillagok és bolygórendszereik.

“Lendület-csoportvezetőnek lenni még nemzetközi viszonylatban is irigylésre méltó pozíció, hiszen az a körülmény, hogy öt év és egy csapat áll az ember rendelkezésére, nagy ívű, ambiciózus tervek megvalósítását teszi lehetővé” – mutatott rá Kóspál Ágnes, aki az mta.hu-nak nyilatkozva szakmai pályafutása fontos előrelépéseként jellemezte a nyertes pályázatot. Mint mondta, e lehetőség nélkül valószínűleg nem tér haza, hanem külföldön folytatja a kutatásait.

“A Nap és a hozzá hasonló csillagok, valamint bolygórendszereik kialakulása a modern asztrofizika egyik legizgalmasabb, nagy erőkkel kutatott területe. A csillagok a csillagközi por- és gázfelhők gravitációs összeomlása során keletkeznek. A létrejövő protocsillagot egy korong veszi körül, amely tovább táplálja a kialakulóban levő csillagot. A porszemcsék az anyagbefogási (akkréciós) korongban idővel összetapadnak, bolygókezdeményeket (planetezimálokat) és végül bolygókat hozva létre. Mai tudásunk szerint mintegy 10 millió év alatt fogy el a korong anyaga, amelyből a csillag és bolygórendszere felépül. (more…)