CSFK

  • Permalink Gallery

    Az atommagoktól az óriáscsillagokig – Lendület az MTA CSFK-ban

Az atommagoktól az óriáscsillagokig – Lendület az MTA CSFK-ban

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban alakít kutatócsoportot az Ausztráliából érkező Maria Lugaro (43). A négygyerekes asztrofizikus a Lendület pályázat támogatásával a csillagokban zajló nukleáris jelenségeket, a fúziós folyamatok jellemzőit kutatja, eredményeiről nemrég a Science magazin számolt be.

„Önök, a szomszédaik és én magam is, mi mind szó szerint csillagporból vagyunk” – idézte az 1983-ban Nobel-díjjal kitüntetett fizikus, William Fowler díjátadón tartott előadásának záró gondolatát Maria Lugaro, egyben összefoglalva saját kutatási területe lényegét: „A világunk molekulákból, a molekulák pedig atomokból állnak, például szénből és oxigénből. Az atomok legnagyobb részét az atommag adja, ami mindegyik elemnél más-más méretű. Az univerzum keletkezésekor, az ősrobbanás pillanatában csak a legkönnyebb elemek jöttek létre, a hidrogén és a hélium. A szénatom magja három héliummagból áll: hogyan és hol kapcsolódott össze a három héliummag együtt szénatommaggá? Hogyan és hol játszódtak le azok a folyamatok, amelyek eredményeként létrejöttek a nagyobb tömegszámú elemek, például az arany és az ezüst? Azzal tisztában vagyunk, hogy ezek a fúziós reakciók a csillagok – óriáscsillagok és a Nap – belsejében zajlanak, ahol magas a nyomás és a hőmérséklet, de számos aspektust még nem ismerünk. Pontosan hogyan mennek végbe ezek a folyamatok? Melyik csillagban milyen anyag keletkezik?” – sorolta a megválaszolásra váró kérdéseket az asztrofizikus. (more…)

  • Permalink Gallery

    A csillagkeletkezés rejtélyeinek megfejtése – Lendület az MTA CSFK-ban

A csillagkeletkezés rejtélyeinek megfejtése – Lendület az MTA CSFK-ban

A csillagok születésének titkait kutatja a Lendület-pályázat keretében a Hollandiából hazatérő Kóspál Ágnes. A Magyar Tudományos Akadémia kiválósági pályázatának nyertese az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban (MTA CSFK) megalakítandó kutatócsoportjával azt szeretné megfejteni, miként keletkeznek a Naphoz hasonló csillagok és bolygórendszereik.

“Lendület-csoportvezetőnek lenni még nemzetközi viszonylatban is irigylésre méltó pozíció, hiszen az a körülmény, hogy öt év és egy csapat áll az ember rendelkezésére, nagy ívű, ambiciózus tervek megvalósítását teszi lehetővé” – mutatott rá Kóspál Ágnes, aki az mta.hu-nak nyilatkozva szakmai pályafutása fontos előrelépéseként jellemezte a nyertes pályázatot. Mint mondta, e lehetőség nélkül valószínűleg nem tér haza, hanem külföldön folytatja a kutatásait.

“A Nap és a hozzá hasonló csillagok, valamint bolygórendszereik kialakulása a modern asztrofizika egyik legizgalmasabb, nagy erőkkel kutatott területe. A csillagok a csillagközi por- és gázfelhők gravitációs összeomlása során keletkeznek. A létrejövő protocsillagot egy korong veszi körül, amely tovább táplálja a kialakulóban levő csillagot. A porszemcsék az anyagbefogási (akkréciós) korongban idővel összetapadnak, bolygókezdeményeket (planetezimálokat) és végül bolygókat hozva létre. Mai tudásunk szerint mintegy 10 millió év alatt fogy el a korong anyaga, amelyből a csillag és bolygórendszere felépül. (more…)

  • Permalink Gallery

    Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: DEMÉNY ATTILA, az MTA CSFK FŐIGAZGATÓ-HELYETTESE, az MTA CSFK FGI IGAZGATÓJA

Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: DEMÉNY ATTILA, az MTA CSFK FŐIGAZGATÓ-HELYETTESE, az MTA CSFK FGI IGAZGATÓJA

– Kedves Attila! Mikorra datálható a földtudományok iránti érdeklődésének kezdete? Egyenes út vezetett az okleveles geológus diplomáig és a geokémia világa felé?

– Nem volt teljesen egyenes. Persze úgy szokott kezdődni, hogy az ember gyerekként kavicsokat gyűjtöget, de gyerekkoromban én vegyész akartam lenni. A kémia egészen korán elvarázsolt. Apám kémia tanár, a gimnáziumban én is kémia szakos lettem. A budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium akkor még egy igen jó hírű gimnázium volt, kiváló tanárokkal. Ásványgyűjtő szakkörre jártam, ahol nagyon megtetszettek az ásványok, ezáltal a geológia is, így esett aztán a választásom a geológus szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az egyetem elvégzése után – valószínűleg a vegyészet iránti vonzalom miatt – inkább a geokémia felé irányult az érdeklődésem, kőzettan-geokémiával kezdtem foglalkozni. Ekkor következett egy érdekes kanyar, ami egy belülről fakadó kötődés lehetett, mert minden előzmény nélkül elkezdtem utánaolvasni a stabilizotóp-geokémiának. Grafitokkal, grafitok ásványtanával foglalkoztam akkoriban, és a szakirodalomban a stabilizotóp-geokémiai vizsgálatokkal – szénizotóp-vizsgálatokkal – találkoztam, ami annyira megtetszett, hogy pályáztam egy ösztöndíjra az Utrechti Egyetem stabilizotóp laboratóriumába. A Magyar Ösztöndíjbizottság támogatásával egy öt hónapos tanulmányúton vettem részt. Hazatérésem után fél évvel Pantó György – a Geokémiai Kutatólaboratórium akkori igazgatója – egy stabilizotóp labor kiépítésére nyert támogatást az OTKA-tól, és alkalmazott engem. Innentől már egyenes volt az út. Visszagondolva azt mondhatom, hogy nagyjából determinált volt az idáig vezető útvonal. (more…)

  • Permalink Gallery

    Sikeres ESA-csatlakozást előkészítő konferencia Budapesten

Sikeres ESA-csatlakozást előkészítő konferencia Budapesten

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) adott otthont június 26-án annak a rendezvénynek, amelyen az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kezdeményezésére gyűltek össze a résztvevők, hogy megosszák gondolataikat az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozásunkról.

1975-ös alapítása óta 20 ország csatlakozott az ESA-hoz. Magyarország 2003 óta az ESA ún. európai együttműködő állama, vagyis a PECS (Plan for European Cooperating States, terv az európai együttműködő államoknak) révén vesz részt az ESA programjaiban, többek között olyan nagyszabású projektekben, mint az idén nagy érdeklődést kiváltó Rosetta misszió.

A találkozó célja az volt, hogy a csatlakozás előkészítésében érdekelt ipari résztvevőknek, tudományos kutatóknak és műszaki szakembereknek lehetősége legyen az egyeztetésre, az aktuális kérdések megvitatására. A rendezvényt Lévai Péter, az MTA Wigner FK főigazgatója és Wesztergom Viktor, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet vezetője nyitotta meg, majd az NFM Űrkutatási és Nemzetközi Osztályának munkatársa, Horvai Ferenc számolt be az ESA-csatlakozás aktuális kérdéseiről. (more…)

Lendületben az MTA CSFK

Két fiatal tudós az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban alakíthat kutatócsoportot a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának támogatásával

A 2009-ben elindított Lendület programban 2013-ig 79 fiatal kutató kapta meg a kivételes lehetőséget, hogy világszínvonalú eredményeket ígérő tudományos munkáját önálló kutatócsoportot alapítva folytassa a hazai akadémiai központokban, intézetekben és egyetemeken.
A Lendület-pályázat 18 idei nyertese közül 2 külföldről hazatérő kutató az MTA CSFK-ban állíthat fel kutatócsoportot:

Kóspál Ágnes (33) fizikus (a képen balra), csillagász Hollandiában, a Leideni Egyetemen és az Európai Űrügynökségnél töltött kutatóévei után tér haza. Felállítandó kutatócsoportja a chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer segítségével vizsgálja a most születő csillagok körüli korongok szerkezetét, emellett fejleszti a mérések értelmezéséhez szükséges modellezési hátteret is. A szubmilliméteres hullámhosszú sugárzást érzékelő antennarendszer közelmúltbeli üzembe helyezése új távlatokat nyit az asztrofizikában, hiszen eddig elképzelhetetlen részletességgel térképezi fel a fiatal csillagok környezetét, s így segít megérteni, miként keletkeznek a Naphoz hasonló csillagok és bolygórendszereik. (more…)

Vendégkutatók az MTA CSFK-ban

Két kimagasló külföldi szaktekintély kapcsolódik be idén az MTA CSFK tudományos tevékenységébe

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a kutatóhálózat megújítási programjának részeként először 2012 májusában tett közzé pályázatot a nemzetközileg elismert külföldi szaktekintélyek meghívására. A pályázatnak köszönhetően a világ legkiválóbb szakemberei közül kiválasztott vendégkutatók 3–12 hónapot töltenek Magyarországon. Itt-tartózkodásuk során a professzorok átadják szakmai és publikációs tapasztalataikat a hazai szakembereknek, erősítik a külföldi kutatóintézetekkel fennálló kapcsolatukat, szoros együttműködésüknek köszönhetően pedig további közös programok, projektek valósulhatnak meg. (more…)