Az Atlanti-óceán áramlási rendszere és az európai csapadék közötti összefüggésekre mutattak rá a CSFK kutatói a cseppkövek alapján

Egy most megjelent tanulmányban (https://doi.org/10.1016/j.quaint.2020.10.061) Demény Attila akadémikus és munkatársai 17 olyan, Európa különböző területeiről származó, cseppkőből mért geokémiai adatsort (rekordot) hasonlítottak össze, amelyekről a korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a képződésükkor fennálló hidrológiai viszonyokat tükrözik. A munka az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (FGI), valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak együttműködésével folytatott projekten belül zajlott, a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programjának finanszírozásában. Emellett az adatok értelmezésében társszerzőként részt vett Prof. Dr. Silvia Frisia is, aki az ausztrál Newcastle University kutatójaként az MTA meghívására érkezett az FGI-be, vendégkutatói minőségben.

A paleohidrológiai körülmények a csapadék mennyiségétől az évszakos eloszláson át a csapadék forrásrégiójának változásáig terjedtek, de mindegyik rekordban közös volt, hogy azok a hidrológiai állapotokat tükrözik. A rekordok a cseppkő karbonátjában levő stabilis szén- és oxigénizotópok arányai (13C/12C és 18O/16O) mellett a laminák (a karbonát kirakódása során létrejövő rétegecskék) vastagságának és a csapadékjelző elemek (Mg, Sr) koncentrációjának adatait tartalmazták.

Az európai és a mediterrán térségből származó cseppkőadatokat a Béke-barlang Nagy-tufa képződményéből vett fúrómag adataival összehasonlítva szisztematikus térbeli mintázat rajzolódik ki, ami nagyon hasonlít az európai pollenadatbázisból kirajzolódó, valamint a klímamodellekből kapott csapadékeloszlási képhez is. Ezen eredmények többszörös bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a precízen korolt és legalább évtizedes időfelbontásnak megfelelő részletességgel elemzett cseppkőrekordok együtt jelzik a csapadék tér- és időbeli eloszlásának változását az évszázados időskálán.

A cseppkőrekordok változását meghatározó tényezők kimutatására a kutatók az adatsorokat többváltozós statisztikai elemzésnek vetették alá. Főkomponens-analízissel (PCA) olyan főkomponens-idősorokat (PC) határoztak meg, amelyek az összes vizsgált rekord közös változásait leírják. Ezek közül a rekordok közös varianciáját leginkább magyarázó két PC-idősort az Atlanti-óceán tengerfelszín-hőmérsékleti (SST) adatbázisaival – mint potenciális független magyarázó tényezővel – korreláltatták, amelynek eredményeként szisztematikus kép tárult a szemük elé. Míg a cseppkövek közös varianciáját leginkább magyarázó PC-idősor a […]

Írta |2020/11/05|Hírek

Katasztrófák demográfiája

Az ausztráliai Charles Darwin University és a CSFK Földrajztudományi Intézet több éves szakmai együttműködésének eredményeként megjelent a The Demography of Disasters – Impacts for Population and Place című kötet a Springer kiadónál.

Az angol nyelvű könyv 13 fejezet keretében 23 nemzetközi szinten elismert szerző által tárgyalja a katasztrófák és a demográfiai folyamatok közötti összefüggéseket. Az amerikai, ausztrál, japán, magyar, német, orosz, svéd és ukrán kutatók által jegyzett fejezetek témái a bozóttüzek miatti elnéptelenedéstől a trópusi ciklonokon és hőhullámokon át egészen a nukleáris katasztrófákig terjednek.

A teljes kötet szabadon letölthető (open access) a Springer kiadó honlapjáról: https://link.springer.com/book/10.1007%2F978-3-030-49920-4

A kiadvány bemutatására Budapesten szervezett nemzetközi konferencia a koronavírus-katasztrófa miatt egyelőre elhalasztásra került.

Írta |2020/11/02|FTI, Hírek
  • Belarus in Maps
    Permalink Gallery

    Belarus in Maps, a CSFK Földrajztudományi Intézet angol nyelvű atlasza – háttérkép a Belaruszban zajló eseményekhez

Belarus in Maps, a CSFK Földrajztudományi Intézet angol nyelvű atlasza – háttérkép a Belaruszban zajló eseményekhez

 

Miért tüntetnek fehér-piros-fehér zászlók alatt Belaruszban? Lesz-e „Majdan” ott is? Miért Belarusz és nem Fehéroroszország? Mennyire jelentős az orosz kisebbség Belaruszban? Milyen szoros történelmi szálak kötik Litvániát Belaruszhoz?

Ha szeretne többet tudni a másodszomszédunkban zajló események hátteréről, ajánljuk figyelmébe a CSFK Földrajztudományi Intézet által jegyzett „in Maps” regionális földrajzi könyvsorozat tagjaként 2017-ben kiadott Belarus in Maps atlaszunkat.

Az atlasz 98 térképpel és ábrával, továbbá hozzájuk tartozó, magyar és belarusz geográfusok által jegyzett magyarázó szövegekkel mutatja be Belaruszt, kitérve az etnikai viszonyokra vagy az ország gazdasági és regionális sajátosságaira is. Az atlasz elektronikus formában szabadon hozzáférhető a CSFK Földrajztudományi Intézet honlapján, vagy nyomtatott formában megvásárolható az intézet könyvtárában.

Lapozzon bele az atlaszba, vagy töltse le egészben a kiadványt ide kattintva!

Írta |2020/08/25|FTI, Hírek

COST ElectroNet Meeting, Sopron, 2019. szeptember 23-25.

2019. szeptember 23-25 között, a soproni Geodéziai és Geofizikai Intézetben  került megrendezésre a “COST Action CA15211, Atmospheric Electricity Network: coupling with the Earth System, climate and biological systems (ELECTRONET)” idei találkozója. Az összejövetelen 22 országból (Bulgária, Ciprus, Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Ukrajna) mintegy 80 kutató vett részt. A légköri elektromosság különböző tématerületeinek megfelelően a COST Akció kezdetekor (2016) öt munkacsoport (WG) alakult: WG1-koordinált európai mérési hálózat létrehozása különböző légelektromos paraméterekre: potenciálgradiens, Schumann rezonancia, természetes radionuklidok, légköri ionok, ionoszféra/magnetoszféra állapot jellemzői; WG2-természetes radionuklidok/ ionoszféra, mint a természeti kockázatok (pld. földrengés, légszennyezés, stb.) indikátorai; WG3-éghajlati vonatkozások; WG4-biológiai vonatkozások; WG5-műszerfejlesztés). A hálózatépítés és az évenkénti összejövetelek célja, hogy a légköri elektromosság különböző aspektusaival foglakozó kutatókat összehozza, az interdiszciplinális kutatási területeket összehangolja, megismerje/átvegye a „know how”-t és megalapozza a jövőbeni együttműködéseket. A GGI légköri elektromossággal foglalkozó munkatársainak a kutatási területe szervesen kapcsolódik több munkacsoport témájához, aktívan részt vesznek azok munkájában. A soproni rendezvénynek méltó és korszerű otthont adott a GGI felújított épülete. Sopron varázsa, a szakavatott borkóstolóval egybekötött baráti vacsora a Gambrinus-étterem különtermeiben mind-mind hozzájárultak a soproni COST-rendezvény sikeréhez emlékezetessé tételéhez, ahogy az a résztvevők visszajelzései alapján elmondható.

Írta |2019/10/08|CSFK, GGI, Hírek

COST ElectroNet Meeting 2019. szeptember 23-25.

2019. szeptember 23-25 között, a soproni GGI-ben kerül megrendezésre a “COST Action CA15211, Atmospheric Electricity Network: coupling with the Earth System, climate and biological systems (ELECTRONET)” soron következő találkozója.
Az előadások angol nyelvűek, nyilvánosak. Érdeklődés esetén kérjük vegye fel a kapcsolatot a szervezőkkel. A részletes program megtalálható az esemény honlapján: http://electronet2019sopron.ggki.hu/

Írta |2019/09/13|CSFK, GGI, Hírek

Pénzügyi Állás CSFK

Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont álláspályázatot hirdet pénzügyi területen.

A pályázat megtekinthető a következő linken: PDF LINK

Rendszegazda Állás CSFK

Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont álláspályázatot hirdet informatikai területen.

A pályázat megtekinthető a következő linken: PDF LINK

  • Kép Earle
    Permalink Gallery

    Újra az MTA CSFK GGI vendége volt Earle Williams a MIT (USA) professzora

Újra az MTA CSFK GGI vendége volt Earle Williams a MIT (USA) professzora

Earle Williams professzor, a MIT kutatója, aki 2014/2015-ben vendégprofesszorként három hónapot töltött az MTA CSFK GGI-ben, 2018-ban ismét intézetünkbe látogatott. November 14-21 között egy intenzív workshop keretében a következő közös projektek és aktuális témák kerültek napirendre:

Globális zivatartevékenység rekonstrukciója Schumann-rezonancia inverzió révén, a MIT-ben és a GGI-ben kifejlesztett inverziós eljárás összehasonlítása (közös cikk benyújtva)
A Schumann-rezonancia magnetoszférikus eredetű intenzitás-változása
Az 1997/1998-as és 2015/2016-os szuper El Nino események globális zivatar-tevékenységre gyakorolt hatásának vizsgálata Schumann-rezonanciákkal
Zivataros napok száma, mint klímaparaméter; adatbázis létrehozása archív, kb. 100 évre visszanyúló megfigyelések alapján
Földrengés-előrejelzés lehetősége légköri elektromos és ionoszférikus paraméterek segítségével
Évtizedes légköri elektromos térmérések korrekciója a mérőhelyen található épületek és növekvő fák árnyékoló hatására (TDK-MSc dolgozat)
Whistlereket keltő villámok azonosítása, lokalizációja (PhD dolgozat)
Ionoszférikus abszorbció vizsgálata ionogramok fmin értékei alapján napviharok során

A workshop résztvevői balról jobbra: Koronczay Dávid, Prácser Ernö, Bozóki Tamás, Barta Veronika, Buzás Attila, Szabóné-André Karolina, Sátori Gabriella, Earle Williams, Bór József

Írta |2018/12/13|GGI, Hírek

Konferencia a kárpátaljai szórványról

2018. november 15-én, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében immár hagyományosan megrendezett szórvány napi konferencián az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének munkatársai mutatták be a nagyszabású kárpátaljai szórványkutatás főbb eredményeit.

A több intézet közreműködésével lebonyolított projekt kvantitatív és kvalitatív módszerekkel lebonyolított kutatásának első eredményeit tárták a nagyközönség elé. Grezsa István miniszteri biztos bevezető szavai után Tátrai Patrik a szórványkutatás elméleti hátteréről, illetve a kárpátaljai szórvány demográfiai helyzetéről tartott előadást, míg Kovály Katalin és Erőss Ágnes a terepkutatás tapasztalatait osztották meg a közönséggel.

Az eseményt a „szórvány hangja”, azaz a szórványban élő és tevékeny közéleti szereplők részvételével megtartott kerekasztal-beszélgetés zárta. Az esemény sajtóvisszhangja itt, itt és itt olvasható, míg a kutatás kapcsán készített interjú itt található.
A nyitóképen Kovály Katalin és Tátrai Patrik, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet kutatói.
A képek forrása: globoport.hu

Írta |2018/11/22|FTI, Hírek

Rendszergazda – álláspályázat MTA CSFK

Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont álláspályázatot hirdet informatikai területen.

A pályázat megtekinthető a közigállás portálon: LINK